Engem ma megrázkódtatásként ért, hogy szent megggyőződésem ellenére nem lesz este kulturális munkacsoport-megbeszélés, noha délelőtt egy találkozón igen sikeresen ráijesztettem egypár munkatársamra, hogy dede, jöjjenek csak. Persze végül az én arcomra fagyott rá a mosoly, szent meggyőződés ide vagy oda, akinek nincs esze, legyen notesze, így nem felejti el, mi mikor is vagyon.
Valószínűleg nem unikális esetről beszélünk, hiszem, hogy szerte az országban sokan riadnak fel reggel így: "Szervezés! Ma vajon milyen határidő van? Időben vagyunk még?" Össze lehet rakni egy könyvet a Csillagpontig? Időben útjukra indulnak hírlevelek? Éljük is a Fil 4,13 szavait?
Mert bizony, a CsP-szervezők élete nem csak játék és mese. Ebbe a kiváló munkába hívnak és várnak rendezőket a Csp-honlapon, akiknek ugyan a kihullott hajszálaik száma júliusig nem fog az egészséges szint fölé emelkedni, de ezt majd garantáltan bepótolhatják a Csillagponton! (És utána kipótolhatják kopasz foltjaikat mindenféle ügyes praktikával - kivéve persze, ha az egymás terhét hordozzátok-gondolat jegyében rengetegen jelentkeznek erre a munkára a letölthető jelentkezési lap kitöltésével, beküldésével, ezzel éppen elviselhetőre csökkentve a szolgálatban töltendő órák számát)
Tehát előre! Sárga mellény van bőven, szeretnénk, ha mindegyik elkelne - hogy minél többen megértsük az Igét: Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.
Nyertes sajtófotónk: az üdülő kapujában.
