Szívküldi

Kijöttek a nyomdából az új Csillagpont-szórólapok. Szószaporítás helyett képek nektek, mintegy véletlen egybeeséssel, hogy eme napon amúgy is sok szívet küldenek egymásnak amerikanizált társadalmunkban. (A vörös rózsától ez egyszer eltekintünk.)

Persze nemcsak szívként, hanem számos más formában is felhasználható ez a forma, amint azt Kalocsai Ricsi, kiváló református fotós be is bizonyította. Mindenhol veletek lehet, tollaitok végén, evőeszközeitek alatt, zsebben, kézben, illetve felbukkanhat a leglehetetlenebb helyeken is. Az alábbiakban csak párat ismertetünk.

Belegondoltatok: nyolcezer égszínkék szív fog szerteröppenni a Kárpát-medencében, hogy Isten szívére hívjon minket? És abba, hogy a Csillagpont-logó négy szívből áll? Annak idején Siba Balázs is felkiáltott meglepetésében, amikor a logót gyűrögetve egyszer csak egy szív maradt a kezében... Ettől még az arculattervezőnk arca is felragyogott! Megvigasztalódtunk a plakátok nehézségei miatt, azt hiszem.

A CsillagBringa-hadművelet

Nyeregbe, bringások - az alábbi beszámolót a CsillagBringásoktól kaptuk, akik a közelmúltban tartottak terepbebicajozást, hogy minden aggódó kétkerekes, illetve az ő (remélhetőleg) négykerekes hozzátartozóik megnyugodhassanak: ilyen téren nincs lehetetlen! Sőt, ők gyorsabban leértek Fadd-Domboriba, minthogy a beszámolójuk eljutott volna a postafiókomtól a blogig - szóval elég gyorsak, én meg elég lassú vagyok... Nekem is most kéne izomból tekernem, mint sok munkacsoporttagnak - áljon itt bátorító példaként a két srác, aki megcsinálta!

A Csillagbringa lelkes szervezői a múlt hét végén kíváncsiságból, és talán mert kötelességüknek érezték, hosszú útra indultak. Budapestről Fadd-Domboriba tekertek, és közben tudományos módszerekkel vizsgálgatták, hogy milyen anyagból készülnek Magyarországon az utak, milyen időközönként (és milyen gyorsan) haladnak el mellettük az autók, és feltették a kérdést: egyáltalán megtehető-e százötven kilométer két nap alatt? Jelentjük: SIMÁN!

Örülünk, hogy sikerült olyan utakat találnunk, amelyek egyrészt nem veszélyesek (azaz nincs nagy forgalom), másrészt gyönyörű és változatos tájakon visznek keresztül. Hogy mit láttunk? Láttunk macskaköves kerékpárutat, Csepel-szigetet, ráckevei kacsát, egymás hátát, napraforgómezőt, Dunát, sok templomot, sok autót és néhány bringást is, jó és rossz minőségű gátat, mobil kerékpárszervízt, sok felhőt, hidat és kompot is, és láttuk Gerjent, Faddot, és a Csillagpont helyszínét, Domborit. És találkoztunk Isten gondviselő szeretetével is, amikor Frodo Tolnán, a vasútállomás előtt kapott defektet, így csak körülbelül csak 500 métert kellett tolnia a bringáját. (Mi az az 500 méter 150 km-hez képest?)

Több képet itt találhatsz: http://picasaweb.google.hu/csillagbringa/2009CSBProbaut?feat=directlink

Mindenkinek bátran ajánljuk, hogy tekerjen a Csillagpontra!

Fodor és Szabó Istvánok

Csillagbringa szervezők