Be vagyunk havazva!

Hát igen, amúgy szép pestiesen szólva be vagyunk havazva - és ezt nem csupán a kinti időjárás teszi, amelynek következtében pedig az ember hajlamos az íróasztala fölött is hócsatákról ábrándozni.
Nem, nem csak ezért. A Csillagpont szervezőit lassan kezdik belepni a sűrűsödő teendők hókupacai (csakúgy, mint a pihenésünkre szolgáló, képletes nyugágyakat). Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy koordinátorunk a minap már a 7-es buszon volt kénytelen "fogadóórát" tartani honlapot érintő, égető kérdéseinkről - mindezt egy pörgős munkahét péntekén, egy este negyed 9-kor véget ért kiscsoportos megbeszélés után hazafelé menet. És hol van még a találkozó... :)

A honlap háza táján is szépen nő a hóréteg vastagsága - jól látható ez blogos megszólalásaink ritkulásából. De reméljük, türelmetek jutalmául hamarosan útjára bocsájthatjuk kívül-belül megújult honlapunkat - még mielőtt a hóembert felváltja a kertekben a húsvéti nyúl.

Szemem a hegyekre vetem

Kétezerháromban Bodajkon eljött az óra, az első Csillagpont ideje. A regionális CsP formabontása azt üzente: Van új a nap alatt. Debrecenben így biztatott a választott jelmondat: Én veled vagyok, a sárospataki rekkenő hőségben pedig jogosan szólt a kérdés: Miért álltok itt az ég fele nézve? Így van: eddigi jelmondatainkat nyújtjuk itt csokorba szedve. Jó megállni, és hagyni, hogy a kulcsmondatok emlékek hosszú sorát hívják elő koponyánkból, a színes kolibrik kalitkájából, ahogyan Kosztolányi írta. De vajon miféle mondat köré szerveződik a 2009-es fadd-dombori találkozó?
Ez a bizonyos jelmondat már búvópatakként fel-felbukkan különféle jól vagy kevésbé jól látható helyeken; a szerencsésebbek már templomaik kapuján olvashatják, de a református sajtó is megszellőztette már ezt hetilapja hasábjain.

Kedves Olvasó, ismerősek neked az alábbi gondolatok?

„Nem merem, nem akarom, nem tudom, hezitálok, félek elmondani neki, nemet mondani neki, szembenézni azzal, ha súlyosat hibáztam.”

„Gyenge vagyok elindulni egy úton, amiről tudom, hogy jóra visz, de nem látok rajta előre.”

„Félek, hogy sosem találom meg a nekem szánt szerepet ebben a mai világban.”

„Ki vagyok?”

„Mit jelent, hogy református vagyok?”
Annyi megválaszolatlan kérdésünk van. Mi van az égbolt kékje mögött, vagy éppen a halál után, hogy milyen arca van Istennek, milyen az a világ, amit szem nem látott, fül nem hallott? Hosszú és kemény út vezet felfelé a sziklák között, és tudjuk, hogy lezuhanhatunk. De mégis elindulunk felfelé.

Te honnan veszed a bátorságot?

Előbújtunk...

Február másodikán rendszerint egy ország lesi árgus szemekkel, kibújik-e végre a medve az ő barlangjából (és ha már egyszer kibújt, vajon hajlandó-e kint is maradni, a tavasz közeledtét sürgetők legnagyobb örömére). Nos, idén a Csillagpont stábja megelőzte a meteorológus-medvéket, hiszen a munkacsoportok vezetői és önkéntesei már két nappal korábban előbújtak barlangjukból, hogy a Zsinati Hivatal tanácstermében meleg teát kortyolva, az eddig elért eredményeik bemutatása után közösen tervezzenek korai tavaszt és hamar elközelgő júliust.

Fodorné Ablonczy Margit, dunamelléki ifjúsági lelkész áhítatának köszönhetően kellően felbátorodva kezdhettünk neki a szervezés vegykonyhájában egy bizonyos "kémiai kísérletnek". A tűzoltóság fellélegezhet: robbanás ezúttal nem történt, a kísérlet teljesen ártalmatlan volt - ugyanis nem lombikokkal, csupán a képzeletünkkel játszottunk. Siba Balázs hasonlatával élve megpróbáltuk meghatározni, milyen "madzagokat" lógassunk az eddig beérkezett ötletek sűrű oldatába, hogy azokon - mint fő irányvonalak mentén - a nyári találkozó elemei júliusig szépen kikristályosodhassanak.

Amiről viszont nagy biztonsággal kijelenthető, hogy máris kikristályosodott, az a találkozó gerincét alkotó, 3 napos főelőadás-sorozat. Így a 2009-es Csillagpont témáját sem tartjuk már titokban sokáig - hamarosan megismerheti ország-világ a gyülekezetekbe eljuttatott plakátokról és minden egyéb lehetséges fórumunkon keresztül. (Nagy a kísértés, hogy máris eláruljam, de nem teszem. Látogassátok csak továbbra is sűrűn a blogot, meg a honlapot - vagy olvassátok a Reflap Ifjúsági Oldalát! Vagy ami a legjobb, inkább mindhármat egyszerre. :)