Egyszer minden titkon formálódó dolog testet, alakot ölt... A Csp-honlapnál is eljött ennek a csodálatos pillanatnak az ideje.A régóta várt pillanatokat érdemes jó alaposan megörökíteni - habár amit most készülünk archiválni, mindennek nevezhető, csak rövid pillanatnak nem. Ma délután 18.23-kor kiadta egyik kreatívos kollégánk a parancsot: el a kezekkel a CsP-teszthonlap adminisztrációs felületétől, mert kezdődik a várva várt költözés, egyik címről a másikra! 
És most, pár órával később az, aki kíváncsian a Csp-honlap felé kukucskál, látja, hogy a költözés már igencsak előrehaladott állapotban jár.
És most, pár órával később az, aki kíváncsian a Csp-honlap felé kukucskál, látja, hogy a költözés már igencsak előrehaladott állapotban jár.Még persze van, amivel csehül állunk, nevezetesen a programok feltöltésével, de ahogyan hős munkásainkat ismerjük (és Urunkat, aki sosem ad nagyobb feladatot, mint amit az Ő segítségével végre is tudunk hajtani), hamarosan teljes pompájában csodálhatjátok az ez évi Csp-honlapot nagy örömünkre és Isten dicsőségére.
Még akkor is, ha az egyik kulcsfontosságú bázisgépünket egy heves e-influenza le is verte a lábáról, és jelenleg (is) bizonnyal minden szervezőnek az a kérdése, hogy melyik az a legnagyobb szám, amivel még éppen osztható önmaga, mert egy darabban ennyifele dolgozni nem is lehet, csak egyedül az Úr erejével.
Hamarosan megszületik az ez évi programfüzet első verziója is, és már egy ifjúsági kiadvány is készül (szerkesztőivel együtt egyre inkább ki)... Szombaton pedig megnézzük az Ifjúsági Irodán, hogy ki hány darabban van a szervezők közül - ekkor lesz ugyanis a májusban esedékes stábülés, amely után fokozottan érdemes lesni a blogot is, honlapot is. "Ó, de sokszor mondtátok már ezt!" De alamuszi macska nagyot ugrik...
És ha ez még mindig nem bizonyítja azt, hogy tudjuk, közel már az idő, majd bizonyítják a májusi terepbejárásos képek. Mert lesznek. Jönnek. Leszünk. Jövünk.
Ti pedig, kedves és hű barátaink, emlékezzetek meg gyakran imádságban a Csillagpontról - meg jelentkezzetek rendezőnek, és vigyázó szemeiteket vessétek a Regisztráció menüpontra - hamarosan élesedik a rendszer, és az első jelentkezők jól járnak! Kezeket az ég felé!
(a kishitűek meg, többek között e sorok írója is, szálljanak magukba, és bízzanak jobban abban az Úrban, aki a kezében tartja és bölcsen igazgatja az egész világot, benne pedig minden embert. ámen.)
Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradnak annak építői. Csodálatos újra és újra látni, hogy Urunk a Csillagponttal is törődik - és csodálatos, hogy olyan embereket ad, akik a munkacsoportos ímél végén áldás kívánnak. Egészen más így dolgozni. Egészen nagy Istenünk van.
Még akkor is, ha az egyik kulcsfontosságú bázisgépünket egy heves e-influenza le is verte a lábáról, és jelenleg (is) bizonnyal minden szervezőnek az a kérdése, hogy melyik az a legnagyobb szám, amivel még éppen osztható önmaga, mert egy darabban ennyifele dolgozni nem is lehet, csak egyedül az Úr erejével.
Hamarosan megszületik az ez évi programfüzet első verziója is, és már egy ifjúsági kiadvány is készül (szerkesztőivel együtt egyre inkább ki)... Szombaton pedig megnézzük az Ifjúsági Irodán, hogy ki hány darabban van a szervezők közül - ekkor lesz ugyanis a májusban esedékes stábülés, amely után fokozottan érdemes lesni a blogot is, honlapot is. "Ó, de sokszor mondtátok már ezt!" De alamuszi macska nagyot ugrik...
És ha ez még mindig nem bizonyítja azt, hogy tudjuk, közel már az idő, majd bizonyítják a májusi terepbejárásos képek. Mert lesznek. Jönnek. Leszünk. Jövünk.
Ti pedig, kedves és hű barátaink, emlékezzetek meg gyakran imádságban a Csillagpontról - meg jelentkezzetek rendezőnek, és vigyázó szemeiteket vessétek a Regisztráció menüpontra - hamarosan élesedik a rendszer, és az első jelentkezők jól járnak! Kezeket az ég felé!
(a kishitűek meg, többek között e sorok írója is, szálljanak magukba, és bízzanak jobban abban az Úrban, aki a kezében tartja és bölcsen igazgatja az egész világot, benne pedig minden embert. ámen.)
Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradnak annak építői. Csodálatos újra és újra látni, hogy Urunk a Csillagponttal is törődik - és csodálatos, hogy olyan embereket ad, akik a munkacsoportos ímél végén áldás kívánnak. Egészen más így dolgozni. Egészen nagy Istenünk van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése