2009. május 20., szerda

Üzenetünk mára

Írhatnánk most egy csomó mindent, például hogy hogy áll egy szervezési vita a kultúrált borfogyasztásról, hogy pénteken milyen korán kell kelni ahhoz, hogy a Dunántúlról átérjünk Debrecebe (ugyejöttök?), de mindez ma mindegy, a mai nap legfontosabb üzenete:
MA
ÉJFÉLIG
REGISZTRÁLHATTOK
KEDVEZMÉNYESEN
!
Ennek fényében cselekedjetek gyorsan és hatékonyan - sarkallva minket is erre :)

2009. május 18., hétfő

Requiem for a squirrel

In memoriam Sciurus vulgaris (mókus), amelyből a fadd-dombori üdülőtelepen nem kis számú populáció él - nem véletlen volt hát blogolásunk kezdeti stádiumában rágcsálómániánk, bár arra nem merünk megesküdni, hogy tudatos is volt-e ez, illetve hogy tudatában voltunk annak, hogy leendő sátorhelyeink felett sok-sok hasonló kedves kis állat ugrándozik. Ha hagyják.


In memoriam szegény kis mókus, aki nem volt tudatában annak, hogy Csillagpontos terepbejárók autója elé NEM lépünk soha, semmilyen körülmények között ki. (Lehet, hogy meg akart akadályozni minket, hogy elérkezzünk a gyermektáborig? Egy ügynökmókus? Egy bizonyos: ráfért volna egy-két nap a Csillagponton, hogy ne keverje össze a bátorságot a botor vakmerőséggel...)


Bizony, nemrég terepbejárni voltunk a meseszép Fadd-Domboriban. Bizony, volt ennek halálos áldozata, több is, mint egy mókus. Jóval több. Szerencse, hogy a szúnyog nem védett állat, mert akkor tán bajban is lennénk az elhullott egyedek számát tekintve.


Hogy ki szerezte a terepbejáráson a legtöbb "pirospontot"? Kik voltunk ott, mit láttunk, hol állunk? Hamarosan, a bővebb képanyag birtokában elmeséljük, töviről hegyire - addig meg tessék a Reformátusok Lapját keresni, abban már benne vagyon, mi volt és hogyan.


Közeleg a kedvezményes jelentkezés határideje, vészesen és visszavonhatatlanul (május 20). Száradnak már a Csillagpontos pólók a környezetetekben? Ugye erről tudtok, jöttök? Szeretnénk, ha minél többen találkozhatnánk, minél többőtökkel! Tegyétek meg tétjeiteket, vonatjegy-vásárlásra és regisztrációra fel - ne csak résztvevőnek, segítőnek is jelentkezzetek a CsP-re! A legtöbb munkaterületen elkéne pár friss koponya, láb, szív, kéz. Utóbbi párban, összekulcsolva. De máshogyan is.

2009. május 12., kedd

Megbeszélés előtti csend

Ez is eljött - a munkacsoportok egymásnak adják az ifjúsági iroda jól hangszigetelt ajtajának a kilincsét, ami ettől már szinte forró. E percekben épp egy új munkacsoport születésének hangjai szűrődnek ki a nagy, fekete ajtó mögül: a családosokkal, gyermekekkel foglalkozó munkacsoport lázasan egyeztet. Vajon miről lehet szó? Egy biztos: most már nem érheti a szervezőket olyan panasz, hogy nem készülnek eléggé a gyermekes családok fogadására.

Amint a "gyerekesek" elhagyják az irodát, a kulturális munkacsoport csap le a teremre, hiszen itt van elhelyezve az az egy egész könyvespolcot elrejtő, hatalmas, papír alapú Excel-táblázat, amin a csoport tagja nyomon követik a felkérések alakulását. Különösen fontos (az itt egyelőre még meg nem jelenített) színszimbolika: a gyümölcsérés folyamatát követik a zöld -sárga- narancs-vörös cetlik, jelezve azt, hogy a felkérés éppen melyik stádiumában áll. [kémeink jelentik, jól áll, sárgul már, de vannak olyan programok, amik kimondottan harapáskész állapotban vannak...]



De ha már harapáskész, akcióérett programra vágytok, mondok is egyet: május 22-én Debrecenben nagy ünnepre készül a Magyar Református Egyház: nevezetesen arra, hogy közös alkotmánya ratifikációjával megszülessen a Magyarországi Református Egyház és a Trianon által elszakított egyháztestek egységesüléséből. Ez alkalomból hetedhét országra szóló ünnepelésre hívnak mindenkit, különösen azokat a fiatalokat, akik nem ódzkodnak egy különleges akcióval is üdvözölni az egységesülést.


Ez a különleges akció nem lesz más, mint egy flash mob, a Csillagpont-csődület. Mi ugyan nem póréhagymával fogunk integetni, és nem fejjel lefelé fordítva fogjuk olvasni a Reformátusok Lapját, de mindenképpen szeretnénk ott lenni, és egy hullócsillag sebességével és szépségével köszönteni az ünnepséget, az egységesülést. Mindezt hogyan?


Gyertek el Debrecenbe egy Csillagpontos pólóval május 22-én, szerezzetek egy programfüzetet, és megtudjátok!

2009. május 11., hétfő

Ó, ió, ció

Ímé alamuszi macskánk tetszugrása, kedves blogolvasók. Szombaton stábültünk, korlátozott létszámban ugyan, de mindenképpen igen hatékonyan – Pecsuk Ottó hirdette az Igét a Mk 8,22–38 alapján.

„Ez egy olyan műfaj (mármint a CsP-stábülés –a szerk.), ahonnan nem lehet elkésni” – mondta valamelyik jókedvű szervező a találkozó kezdeti, informális részében; ezzel ellentétben az igehirdetés egy vissza nem térési pont elhagyásáról beszélt, ami földrajzi határ is, de a tanítványok türelmének határa is. (Ahol tán most kicsit a szervezők is vannak – most vagyunk ott, ahonnan nincs visszaút.)

Jézus a történetben, mint egy ókori hadvezér tette volna, rövid útravalót ad a csatához, amely felé indulunk. A Messiás győzedelmes felkent, aki az Emberfia is – Jézusé minden hatalom, mégis felvállalja a legalávalóbb rabszolga büntetését. Ez az ellentmondás van jelen a hadvezéri üzenetben is, amit Jézus azért ad, hogy felkészítsen a túlélésre és a győzelemre: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, az elveszti, aki pedig elveszíti az életét énértem és az evangéliumért, az megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Mk 8,34–36)


Törj előre, mert ez megfagyasztja az ellenfeled, és esélyt ad – az egyetlent.

Jézus is így tört előre azért, hogy nekünk örök életünk legyen. Ő is most a bátrakra, esztelenekre számít. És valóban, itt válik igazzá, amit jókedvűen, tréfálkozva mondott az egyik kollega: ez egy olyan műfaj, ahonnan nem lehet elkésni. Beszállni és részt vállalni Isten országának építéséből mindig lehet és kell, ha a Lélek erre indít. (például rendezőként, ne felejtsük el!)

Az előretörés most azokra is vonatkozik, akik nem vesznek részt a szervezésben (amelynek aktuális állapotáról ugyancsak hamarosan beszámolunk). Bár még javában tart az iskola, én előveszem a jól ismert visszaszámlálást: ó, ió, ció, áció, ráció … INDUL A REGISZTRÁCIÓ! Tessék rárepülni:)

Május 20. éjfélig még kedvezményt is kapnak az előretörők, hajrá!

A nagy előretörésben persze nem bánjuk, ha néha imádkoztok a CsP-szervezéséért – úgy látjuk így a finish felé, hogy igencsak ránk fér…

2009. május 7., csütörtök

És lőn honlap

Egyszer minden titkon formálódó dolog testet, alakot ölt... A Csp-honlapnál is eljött ennek a csodálatos pillanatnak az ideje.

A régóta várt pillanatokat érdemes jó alaposan megörökíteni - habár amit most készülünk archiválni, mindennek nevezhető, csak rövid pillanatnak nem. Ma délután 18.23-kor kiadta egyik kreatívos kollégánk a parancsot: el a kezekkel a CsP-teszthonlap adminisztrációs felületétől, mert kezdődik a várva várt költözés, egyik címről a másikra! És most, pár órával később az, aki kíváncsian a Csp-honlap felé kukucskál, látja, hogy a költözés már igencsak előrehaladott állapotban jár.

Még persze van, amivel csehül állunk, nevezetesen a programok feltöltésével, de ahogyan hős munkásainkat ismerjük (és Urunkat, aki sosem ad nagyobb feladatot, mint amit az Ő segítségével végre is tudunk hajtani), hamarosan teljes pompájában csodálhatjátok az ez évi Csp-honlapot nagy örömünkre és Isten dicsőségére.

Még akkor is, ha az egyik kulcsfontosságú bázisgépünket egy heves e-influenza le is verte a lábáról, és jelenleg (is) bizonnyal minden szervezőnek az a kérdése, hogy melyik az a legnagyobb szám, amivel még éppen osztható önmaga, mert egy darabban ennyifele dolgozni nem is lehet, csak egyedül az Úr erejével.

Hamarosan megszületik az ez évi programfüzet első verziója is, és már egy ifjúsági kiadvány is készül (szerkesztőivel együtt egyre inkább ki)... Szombaton pedig megnézzük az Ifjúsági Irodán, hogy ki hány darabban van a szervezők közül - ekkor lesz ugyanis a májusban esedékes stábülés, amely után fokozottan érdemes lesni a blogot is, honlapot is. "Ó, de sokszor mondtátok már ezt!" De alamuszi macska nagyot ugrik...

És ha ez még mindig nem bizonyítja azt, hogy tudjuk, közel már az idő, majd bizonyítják a májusi terepbejárásos képek. Mert lesznek. Jönnek. Leszünk. Jövünk.

Ti pedig, kedves és hű barátaink, emlékezzetek meg gyakran imádságban a Csillagpontról - meg jelentkezzetek rendezőnek, és vigyázó szemeiteket vessétek a Regisztráció menüpontra - hamarosan élesedik a rendszer, és az első jelentkezők jól járnak! Kezeket az ég felé!

(a kishitűek meg, többek között e sorok írója is, szálljanak magukba, és bízzanak jobban abban az Úrban, aki a kezében tartja és bölcsen igazgatja az egész világot, benne pedig minden embert. ámen.)

Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradnak annak építői. Csodálatos újra és újra látni, hogy Urunk a Csillagponttal is törődik - és csodálatos, hogy olyan embereket ad, akik a munkacsoportos ímél végén áldás kívánnak. Egészen más így dolgozni. Egészen nagy Istenünk van.